Kaposvár mint a Festők Városa

Rippl-Rónai József, Vaszary János, Galimberti Sándor, Kunffy Lajos... Mind jeles, nemzetközileg is elismert festőművészek, akik több szállal kötődnek városunkhoz, annak korabeli kulturális életéhez. Rippl-Rónai lakóháza és Vaszary szülőháza ma is látogatható, emlékmúzeumként és kiállító-teremként funkcionálnak. Kortárs tárlatok színhelye, a Juan Gyenes kiállítás és Somogyi Győző Magyar királyok arcképcsarnokának otthona a Vaszary Képtár; a Rippl-Rónai Múzeum megyei múzeumként állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont, köztük Rippl-Rónai Ödön gyűjteményének.

2000 óta, immár hagyományosan május végén zajlik a Festők Városa Hangulatfesztivál, melyet a Kaposvárhoz köthető festőóriások tiszteletére rendezünk. A négy napos, könnyed, vidám, mediterrán atmoszférájú programsorozaton az utcán alkotó festők, kézművesek, előadóművészek között nézelődhet a látogató, megpihenhet a kávézók teraszán, igényes zenei koncerteken, táncos produkciókon szórakozhat

Kaposvár mint a virágok városa

Az 1910-es évek Virágos Kaposvár mozgalmának ma is követője a város. 2003-ban első helyezést ért el a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyben, majd 2004-ben arany minősítést szerzett Franciaországban az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén. Minden évben több ezer virágtő kerül a szobrokat, járdákat, utakat övező ágyásokba, villanyoszlopokra, így aki tavasztól őszig látogat Kaposvárra, teljes virágpompájában találja a várost.

Kaposvár mint a szökőkutak városa

Kaposvár első szökőkútját 1913-ban állították a Csiky Gergely Színház előtt. Azóta a várost járva a Kossuth téren, a Berzsenyi, Európa, Színház és Városligeti parkban, de akár a Fő utcán, útkereszteződésekben is impozáns szökőkútra vagy ivókútra bukkanhatunk, melyek igazi felüdülést hoznak az ide látogatóknak és az itt élőknek.

Kaposvár mint a szecesszió városa

Kaposvár belvárosa nagyrészt a XIX-XX. század fordulóját megelőző és követő időkben épült ki. Az 1911-ben megnyílt Csiky Gergely Színház épülete, a Szivárvány Mozi és Zeneház, a Kaposvári Tudomány és Technika háza, az Ady Endre, Dózsa György, Kontrássy utcák egy-egy épülete, a Városháza üvegablakai mind a szecessziós stílus egy-egy gyöngyszeme.

Kaposvár mint a fesztiválok városa

A Dorottya napi farsangi programsorozattal kezdődik a fesztiválok ideje Kaposváron, amit márciusban a Kaposvári Tavaszi Fesztivál zenés, táncos rendezvényei követnek. Májusban a város ismert festőművészeinek tiszteleg a Festők Városa Hangulatfesztivál. A nyári hónapokban a Szentjakabi Bencés Apátság szabadtéri színpadán zajlik a Szentjakabi Nyári Esték előadássorozat. Kétévente városunkban gyűlnek össze a színházak kicsiknek szóló darabjaikkal a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléján. Nyaranta Kaposvár ad otthont a világ minden tájáról érkező mintegy 200 ifjúsági labdarúgó csapatnak a Youth Football Festival keretében.

Kaposvár mint a Zselic fővárosa

A Kaposvártól délre elterülő Zselic lankái között meghúzódó apró települések, patakok, kisebb tavak egyedi hangulata, festői környezete elvarázsolják a látogatót. A terület 9042 hektárja adja a Zselici Tájvédelmi Körzetet, mely a gyertyános-tölgyes, bükkös-ezüsthársas erdőket, védett növényeket, állatokat óvja. A szerteágazó, kijelölt turistautakat járva nemcsak a természeti értékeket, hanem a kis zselici falvakat is felfedezhetik a kirándulók, köztük az Európa Nostra díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt és a bőszénfai Szarvasfarmot is.

Kaposvár mint Nemzeti Sportváros

A Nemzet Sportvárosa címet azok a települések kapják, melyek sokat tesznek azért, hogy a város lakossága változatos és aktív sporttevékenységet folytathasson az egészséges életért. Kaposvár sportélete számos olimpiai és világbajnokot adott Magyarországnak. Többszörös magyar bajnok a város kosárlabda és röplabda csapata, a labdarúgó együttes az első osztályban játszik. A közeli Deseda tavon kajakozni, kenuzni, a Városi Fürdőben úszni, a kijelölt kerékpárutakon kerékpározni lehet, a téli, jeges sportok kedvelőinek a Jégcsarnok áll rendelkezésére. Rendkívül népszerűek a város és környéki lovasbázisok.

A mai Kaposvár területe ősidőktől lakott volt, kelták, rómaiak, avarok váltották egymást az évezredek alatt, s a 900 körül megjelenő honfoglaló magyarok apró szláv és germán településeket találtak ezen a tájon. A honfoglalást követően Koppány törzse telepedett le Somogyban.

A település neve - mely eredetileg a kapu szóból származik - először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg. 1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is megjelent. IV. Béla a tatárjárást követően erős várakat építtetett, az ő uralkodása idején épült Kaposvár első vára is az 1200-as években. Ám mindezek ellenére a középkorban nem jött létre az apátság, illetve a vár körül számottevő település - egyrészt mert a területet elkerülték a kereskedelmi útvonalak, másrészt nem kedvezett a fejlődésnek a különféle nemzetségek állandó torzsalkodása sem.

Végül a helyi viszálykodások időszakát a török ágyúszó zárta le. A mohácsi csata utáni évtizedekben a környéket is végigportyázták Szulejmán hadai. A törökök 1555 szeptemberében foglalták el a kaposi várat, s ezt 131 évig tartó török megszállás követte. Ez idő alatt Kaposvár - bár egy kisebb közigazgatási központ lett - inkább katonai bázisként működött. A keresztény hadak végül 1686-ban szabadították fel Kapos várát.

A hódoltság évei után, úgy tűnt, végre elindulhat a fejlődés. Felépült a templom, megalakult az első céh. A 18. század eleje azonban fejlődés helyett szenvedést és csapásokat hozott a településre. A Habsburgok 1702-ben földig romboltatták a sok vihart megért kaposi várat. S ami megmaradt, az a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el.

Az üszkös romokon azonban alig néhány évtizeddel később új mezőváros épült. A pusztulás után az Esterházy család nevéhez köthető a város újratelepítése, s gazdasági és közigazgatási szerepének erősödése. A város 1703-ban vásártartási jogot kapott, 1715-ben felépült az első népiskola, 1730-ra már 132 ház állt, s új templomot emeltek 1748-ban. 1750-ben véglegesen Kaposvár lett a megyeszékhely. Egyre több iparos és kereskedő települt a városba, a lakosság száma hat évtized alatt, 1780-ra megkétszereződött.

Ám még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a 19. századtól már jelentős egészségügyi, kulturális és közművelődési intézményeket hoztak létre Kaposváron. Felépült a "kis gymnasium" (a jelenlegi Táncsics Mihály Gimnázium elődje), az Arany Oroszlán patika, a közkórház, az 1816-ban alapított vármegyei könyvtár olvasói közt pedig Berzsenyi Dániel nevét is ott találjuk.

Az apró mezőváros elindult a polgárosodás felé. Kialakult a városközpont a vármegyeházával, a városháza épületével, a nagytemplommal, a Korona fogadóval és a Dorottya-házzal. Megalakult a Nemzeti Kaszinó, a Lótenyésztő társaság, s kőburkolatú utakon járhattak a Kaposvárra látogatók. 1835-ben megválasztották Kaposvár első díszpolgárát, Széchenyi István grófot.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a somogyi megyeszékhelyet sem kerülte el. A kaposváriak a forradalom mellett tették le a voksukat. Bár a császári csapatok rövid időre megszállták a várost, a "rebellis Kaposvárt" nem sikerült megtörni. Az itteni polgárok még a nagytemplom harangját is feláldozták ágyúöntésre. A kaposvári szolgabíró, későbbi kormánybiztos Noszlopy Gáspár, az általa verbuvált népfelkelő csapattal három hónapra felszabadította Somogy vármegyét. Ám a szabadságharc elbukott, és Kaposvár ismét idegen megszállás alá került. Az elnyomás ugyan lelassította, de nem állíthatta meg a fejlődést. Megnyílt a postahivatal, megalakult az ország első szappangyára. Egy osztrák származású sörfőzőmester, Donner János jóvoltából pedig elkezdődött az új városrész - a mai Donner - építése a Kapos folyó déli partján. A helyi közélet virágzását jelzi a kaszinó után a dalárda megalakulása, és ekkor, 1866-ban indult útjára az első hetilap, a Somogy, melyet a neves újságíró, Roboz István szerkesztett.

Történetének egyik legvirágzóbb korszakát kétségtelenül a kiegyezés után élte Kaposvár. Ez legfőképp a vasútépítésnek köszönhető: addig csupán a megye szélső területein haladtak vasútvonalak, 1872-ben végre Kaposvárra is bepöfögött az első mozdony. Ezzel megnyíltak a lehetőségek a kereskedők és iparosok, a város gazdasági életének fejlődése előtt. 1873-ban Kaposvár elnyerte a rendezett tanácsú város címet. Az 1890-es években az infrastruktúra fejlődése új lendületet adotta város fejlődésének. Megépültek, s vasúti csomóponttá téve a várost, Kaposváron futottak össze a vicinális-útvonalak. Bővült a vasúthálózat, kísérletek történtek a villanyvilágítás bevezetésére, távírda létesült és létrejött az első telefonkapcsolat Péccsel. A 1900-as évek elején már tizenegy nagy iparvállalatot mondhatott magáénak a város, a többi között az 1894 őszén már üzemelő kaposvári cukorgyárat, amely akkor az ország egyik legjelentősebb ipari üzeme volt, valamint a MIR Malom gabona feldolgozót. A város agrárjellege ekkorra már egyre inkább visszaszorult. Azonban egy új feladattal is szembe kellett nézni: a lakosság számának növekedése együtt járt a város terjeszkedésével. Az első jelentős tervszerű, átgondolt városfejlesztés Németh István nevéhez köthető, aki 1895 és 1911 között volt a város polgármestere. Az itt lakók számára egyre fontosabbá vált lakókörnyezetük, 1912-ben megalakult a Kaposvári Szépítő Egyesület, Kaposvár ekkor vált igazán "virágos várossá".

A rohamos gazdasági fejlődéssel igyekeztek lépést tartani a kulturális élet képviselői is. A városnak ekkor már volt érettségi vizsga tartására is jogosult főgimnáziuma, megalakult a zárda, a leánynevelő iskola, az iparostanonc-intézet, a felsőkereskedelmi iskola, de már az 1800-as évek végétől működött kisdedóvó is. 1904 áprilisában került ki a nyomdából a megye első napilapja, a Somogyi Hírlap első száma. 1911 szeptemberében pedig átadták az új kaposvári kőszínházat, amely akkoriban az ország legmodernebb és legnagyobb színháza volt, és a legnagyobb művészek léptek színpadra falai közt. És hamar utat tört magának egy új művészeti ág, a film is: Kaposváron a 20. század első évtizedében már három mozi működött. Sorra alakultak a kulturális, művészeti egyesületek.A művészeti élet pezsgését jelzi, hogy olyan jeles művészek telepednek le, vagy keresték fel a várost, mint Rippl-Rónai József, Ady Endre, Fekete István vagy Bernáth Aurél.

A századelő békés, fejlődést hozó éveinek az I. világháború vetett véget, melyből - csakúgy, mint a magyar történelem legjelentősebb eseményeiből - a kaposváriak, a kaposvári gyalogezred katonái ismét kivették a részüket. A városba azonban nélkülözést, elégedetlenséget hozott a háború. Általános sztrájk, balratolódás jellemezte az akkori közéletet. Az Őszirózsás Forradalom eszméi kedvező táptalajra leltek ebben a közegben. Itt jött létre az ország első direktóriuma és mezőgazdasági szövetkezete, szocializálták az üzemeket. A forradalom azonban elbukott, a háború, a fehérterror évei, Trianon Kaposvár számára is gazdasági válságot hoztak, melyből csak a század 30-as éveiben sikerült kilábalni.

Lassan talpra állt a város. Bár a vasúti közlekedés szerepe csökkent, ezt ellensúlyozta, hogy elindult az autóbusz közlekedés, 1929-ben pedig Taszáron megépült a repülőtér. Kaposvár ipari városból egyre inkább kereskedői-tisztviselői kisváros lett, s ezt mind jobban tükrözte a városkép alakulása is. Már nem egyszerűen virágos, hanem tiszta, rendezett, és kellemes polgári hangulatot árasztó városka lett, éttermekkel, kávézókkal, pezsgő kulturális élettel. Adorján Józsefnek, Csik Ferencnek, és számos olimpikonnak köszönhetően pedig a város sportéletét is megismerte a világ.

A boldog békeéveket egyre jobban beárnyékolta az országos politika, az erőteljes jobbratolódás, majd Kaposvárt is elérte a világháború szele. A harcokban csaknem ezer kaposvári halt meg vagy tűnt el. 1944-ben, egy év leforgása alatt kétszer került idegen megszállás alá a város. Márciusban a német katonák vonultak be Kaposvárra. A zsidókat elhurcolták, többségük Auschwitzban halt meg. December 2-án ért ide a front. A szovjet hadsereg váltotta fel a németeket. A városban hamar megindulhatott az élet, hisz a háború szerencsére jelentős pusztításokat nem okozott. A mindig egy kicsit "rebellisnek" tartott Kaposvár ezúttal is az újrakezdés politikai folyamatainak élére állt. Megalakultak a pártok, többek között a Kommunista Párt, a legnagyobb tábora azonban a Kisgazdapártnak volt. A kommunista hatalomátvétel után befejeződtek az államosítások, és elkezdődött az "új típusú" ipar fejlesztése, a szocialista iparosítás. Ennek eredménye lett például a textilművek, ruhagyár, húskombinát, villamossági gyár. A kisipar viszont eltűnt.

1956-ban a kaposvári lakosság az elsők között csatlakozott a forradalomhoz, ám november 4.-én a város utcáin is végigdübörögtek a szovjet tankok: a forradalom bukásának és az azt követő megtorlásnak számos kaposvári esett áldozatul. Köztük a város szülötte, Nagy Imre, a forradalom mártír miniszterelnöke.

A megyeszékhely nehezen ocsúdott fel a kudarc után. A következő évtizedben megindult az ipar fejlődése, elkezdődött a tömeges lakásépítés. 1970-től új, panelházakból álló lakótelepek épülnek sorra. Kitolódott a város közigazgatási határa is: 1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt, 1973-ban Töröcskét csatolták Kaposvárhoz. 1971-ben felsőfokú központ szerepkörrel rendelkező város lett, főiskolai rangot kapott a tanítóképző intézet és a mezőgazdasági technikum. A tudomány és kultúra területén olyan nevek tették országosan, sőt a határokon túl is ismertté Kaposvárt, mint a Somogy Megyei Levéltár, a Csiky Gergely Színház, a Vikár Béla Kórus, a Somogy Táncegyüttes vagy a Berzsenyi Társaság.

A '80-as évek válsága, a város fejlődésének megtorpanása már előrevetítette a változások szükségességét. Az évtized végén - mint története során már annyiszor - Kaposvár ismét a reformok élére állt. Megalakultak az ellenzéki szervezetek, s az új idők szimbólumaként emléktáblát helyeztek el Nagy Imre szülőházán. 1990-ben Kaposvár megyei jogú városi rangot kapott, 1993-tól pedig püspöki székhely lett.

S hogy erről a viharos történelmű, sok válságot és pusztulást megért, de mindig újjászülető városról ma mi is jut eszünkbe?
Sok minden.

Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa.
Csobogó kútjaival a szökőkutak városa.
Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa vagy éppen a "festők városa".
Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával, igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.

Akár itt él az ember, akár csak néhány kellemes napot szeretne eltölteni, hangulatával Kaposvár mindenkit magával ragad!

Belvárosi séta

Látnivalók:
Kossuth tér: Nagyboldogasszony-templom, Mária oszlop, Nepomuki Szent János szobor, Római katolikus plébánia, volt Zárda épülete, Kapos Hotel, az egykori Erzsébet szálló, testvérvárosi iránytű, Városháza, Kossuth szobor, Időjárásjelző házikó
Fő utca: A haza kis polgárainak háza, Dorottya ház, Stühmer kávéház, Kemény palota (Tourinform iroda), Rippl-Rónai Múzeum, Európa tér, Vaszary Képtár, Arany oroszlán patika, Zsolnay kút
Nagy Imre park: Nagy Imre szobor
Megyeháza és a Vadvirág út kezdetét jelző kakasmandikó szobor
Széchenyi tér: Széchenyi István szobor
Dorottya Szálló: mint egykori Turul Szálló
Dózsa György utca: Vámhivatal épülete, TIT székház, Roboz István lakóhelye, Csiky Gergely Színház, a 44-es gyalogezred emlékműve, Vasútállomás
Petőfi tér: Szarvasház
Teleki utca: Rippl-Rónai tér a szobrával, Somogy Megyei Levéltár épülete, az egykori tűzoltólaktanya épülete

Rippl-Rónai nyomában

A program a belvárosból indul és itt fejeződik be. A közlekedés a távolságok miatt személygépkocsival ajánlott.

Ajánlott közlekedési útvonal és látnivalók:
Kossuth tér - Noszlopy Gáspár utca - Felüljáró - Szigetvári utca -Róma hegy - Rippl-Rónai villa - Szigetvári utca - Felüljáró - Kontrássy utcáról gyalogos séta a Rippl-Rónai utcán - Kontrássy utca - Zárda utca - Bethlen tér - Somssich Pál utca - Németh István utca - Virág utca - Pécsi utca - Mező Imre utca - Keleti temető/ Rippl-Rónai József sírja - Pécsi utca - Fő utca - Sétáló utca - Arany Oroszlán patika - Rippl-Rónai Múzeum - Múzeum köz - Rippl-Rónai Park a szoborral - Teleki utca -Kossuth tér

Zöld útvonal

Városliget
Nyugalom és kikapcsolódás a város szívében!
Kellemes séta alkalmával megtekinthető:
Olimpikonok emlékoszlopa, Életfa, Aradi vértanúk kövei, Malom-tó az úszó szökőkúttal.

Kossuth tér - Ady Endre utca - Berzsenyi utca - Dr. Kaposvári Gy. Utca - Tesco mögött (a táv kb. 1 km)

Deseda-tó és Deseda arborétum
Kossuth tér- Zárda utca - 48-as Ifjúság útja - Arany tér - Arany János utca - Sportcsarnok - Zaranyi út - kerékpárút - Deseda tó (Toponár) - átkötő út Kaposfüredre - 67-es - Deseda arborétum (a táv kb. 10 km)

Látnivalók:
Deseda-tó, kaposfüredi Galéria és szoborpark, Deseda arborétum

Tókaji-parkerdő
A várostól délnyugatra elhelyezkedő parkerdő nagyon kedvelt a kirándulók körében.

Kossuth tér- Ady Endre utca - felüljáró alatt - Cseri út - Egyenesi út - (Uránia csillagvizsgáló) - Kaposszerdahely előtt jobbra (a táv kb. 6 km)

Gyertyánosi-parkerdő
Zselickislak határában, a 67-es út mentén terül el a 44 ha-os, igazi zselici hangulatot árasztó parkerdő.

Kossuth tér- Noszlopy Gáspár utca - Achim András utca - felüljáró - Gilice utca - a Donner városrészen keresztül a Bartók Béla utca - Gyertyános -parkerdő (a táv kb. 4 km)

Töröcskei-parkerdő
A töröcskei-völgyben található a 70 ha-os parkerdő. Mellette duzzasztották fel a Töröcskei-tavat, amely a város egyik legkedveltebb horgászvize.

Kossuth tér- Noszlopy Gáspár utca - Achim András utca - felüljáró - Gilice utca - a Donner városrészen keresztül a Bartók Béla utca - Gyertyános -parkerdő - Fenyves utca (a táv kb. 7 km)

A programok a tájékozódás megkönnyítése miatt a belvárosból indulnak. Elsősorban kerékpárral ajánlott, de gyalogtúraként is megtehetők.

Hagyományőrző útvonal

Kossuth tér - Noszlopy Gáspár utca - felüljáró - Egyenesi út - Kaposszerdahely - Szenna - Kaposszerdahely - Kaposvár

A program megtekintése személygépkocsival (vagy tömegközlekedéssel) ajánlott.

Látnivalók:
Kaposszerdahely: fafaragás
Szenna: Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Kaposvári Farsang - Dorottya napok

Immár 30 éve februárban, a Dorottya naphoz közel eső hétvégén hív önfeledt mulatságba minden érdeklődőt a Kaposvári Farsang. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a Fársángon című vígeposzára és somogyi népszokásokra építve készül színes programokkal évről évre a város. A maskarások felvonulásán túl nemzetközi színházi előadások, bemutatók szervezésére is lehetőséget nyújt. Megelevenedik Karnevál Hercege, a „vénlányok hada”, a néptáncosok és más jelmezes csoportok nyomán felidéződnek a korábbi hagyományok és szórakoztatják a város lakóit és a turistákat Kaposvár főterén és sétálóutcáján.
(www.egyud.somogy.hu)

Kaposvári Tavaszi Fesztivál

A Kaposvári Tavaszi Fesztivál minden év tavaszán kerül megrendezésre. A nagyközönség számára vonzó, sokszínű művészeti programsorozat várja az érdeklődőket. A fesztivál két hetes időtartama alatt képzőművészeti, zenei, táncművészeti, irodalmi és színházművészeti produkciók láthatók. Az események között szabadtéri koncertek, bemutatók is akadnak. Külön hagyomány a március végén, a fesztivál keretén belül megrendezett Fúvószenekari Találkozó, mely során nemzetközi és hazai katonai-, rendőr-, tűzoltózenekarok mutatják be programjukat a város főterén.
(www.egyud.somogy.hu)

Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja

Kétévente, minden páros évben kerül megrendezésre a találkozó, ahol a gyermek és ifjúsági darabokat bemutató színházak produkcióját láthatja a közönség. Az egy hetes programsorozat alatt nemcsak a Csiky Gergely Színház színpadain mutatnak be darabokat, hanem szabadtéri helyszíneken is.
http://assitej.szinhaz.hu

Festők Városa Hangulatfesztivál

Minden év májusában (Rippl-Rónai születésnapjához kötődően) zajlik Kaposvár legismertebb és legnagyobb rendezvénye, Kaposvár híres festőművészeire, Rippl-Rónai Józsefre, Vaszary Jánosra, Galimberti Sándorra emlékezve. A négynapos fesztiválon koncertek, kiállítások, könyvbemutatók, táncműsorok követik egymást. A város főterén, az oda vezető utcákon és a sétálóutcán testközelből láthatják az érdeklődők az alkotás folyamatát, hiszen festőművészek, fafaragók, fazekasok dolgoznak alkalmi műhelyükben. Kaposvár testvérvárosainak küldöttei és művészei visszatérő vendégek. A fesztivál néhány év alatt országos ismertségre és népszerűségre tett szert. Ma már vonzereje túlnő az ország határain is, egyre több külföldi turista látogat Kaposvárra a rendezvény idején.
(www.festokvarosa.hu)

Szentjakabi Nyári Esték

Kaposvár kiemelkedő látványosságai közé tartozik a Szentjakabi Bencés Apátság romjai. Az 1061-ben alapított apátság, melynek román stílusú templom, kolostor és temetőkápolna romjai maradtak fenn, a 2001-es fejlesztések óta látogatható. A fejlesztések során kiépültek a romok megközelítését segítő utak, elkezdődött a Szenkjakabi Nyári Esték immár hagyományos rendezvénysorozata. A Nyári Estéken szabadtéri színházi, zenei, táncelőadásokat tartanak. A romoknál lehetséges képzőművészeti táborok szervezése is.
(www.egyud.somogy.hu)

Nemzetköti Ifjúsági Labdarugó Fesztivál - Youth Football Festival

Minden év nyarán a világ minden tájáról érkeznek ifjúsági futballcsapatok és az őket kísérők Kaposvárra, hogy részt vegyenek az immár hagyományosan megrendezésre kerülő Ifjúsági Futball Fesztiválon. A közel egyhetes rendezvényen, több korosztályban küzdenek egymással a csapatok és a döntő mérkőzés után hirdetik ki a fesztivál győztesét. A rendezvény kísérőprogramjai között Látványsport-fesztivál is várja az érdeklődőket.
(www.youthfootballfestival.org)

Kaposvári Nemzetközi Kamarazenekari Fesztivál

A programban nemzetközileg elismert művészek koncertjei szerepelnek, igazi csemege a Nemzetközi Jam Session Fesztivál.
(www.kaposfest.hu)

Kaposvári Advent

Az advent első hetén gyertyagyújtással kezdődő, karácsonyig tartó színes szabadtéri programokkal fűszerezett rendezvény igazi karácsonyi hangulatot varázsol a Kossuth térre. Fából faragott alakokból álló Betlehem, pajtaszínház, városi karácsonyfa és adventi koszorú, teremti meg az ünnep hangulatát
(www.egyud.somogy.hu)

7400 Kaposvár, Fő u. 8.
Tel.: 82/512-921 Fax: 82/320-404
kaposvar[kukac]tourinform.hu
www.tourinformkaposvar.hu

A Tourinform - Kaposvár iroda

Kaposvár város turisztikai információs és marketing irodája. Az országos Tourinform hálózat tagjaként nemcsak a kaposvári kistérségről, hanem egész Magyarország turisztikai kínálatáról nyújtunk információt, mind a belföldi, mind a külföldi turisták és a helyi lakosok részére.